Nálunk a teázás nem jelent különösebb társasági tevékenységet, bár társaságban jobban esik elkortyolgatni egy csésze gőzölgő teát. Nyugaton főként egyfajta gyógymódként, esetleg hideg időben a felmelegedés egy kellemes alternatívájaként tartjuk számon, míg Japánban a teázásnak saját rituáléja van. A japán teaszertartásról számtalan könyv született már, de mi most összeszedtük röviden, amit első körben érdemes tudni róla.

Mi a japán teaszertartás?

Ha pontosan szeretnénk definiálni a japán teaszertartás fogalmát, akkor úgy határozhatjuk meg, hogy ez egy olyan kulturális tevékenység, melynek során bizonyos japán teafajtákat előkészítenek és elkészítenek. Kétféle változata ismert, az egyik a sencha, amikor leveles teával foglalkoznak. Viszont a sencha teeáná jobban elterjedt szertartás a chado, amely a matcha tea elő- és elkészítését jelenti. 

A japán teaszertartás kétféle lehet: a nem hivatalos, más néven chakai szertartás egy lényegesen egyszerűbb és időben rövidebb alkalom, mint a hivatalos, chadzsi. A chadzsi egyrészt sokkal hosszabb, órákon keresztül eltarthat, másrészt szigorúan meghatározott szabályok kötik a menetét.

Hogyan zajlik maga a ceremónia?

A különféle kultúrákban számtalan japán teaszertartás ismert, melyek némelyike nagyon hivatalos és bonyolult, de akadnak meglepően zajos ceremóniák is egyaránt. Ezek menete függ a helyszíntől, a szezontól, az időtől és persze az adott teaiskolától is. A chadó folyamata igen változatos tud lenni, a chadzsi azonban jóval kötöttebb.

A hivatalos, vagyis a chadzsi szertartás négy részből áll. Az első részben, vagyis a szertartás kezdetekor összegyűlnek a vendégek egy szobában. Ezeken a szertartásokon egyszerre maximum 5 ember vehet részt, őket a házigazda vezeti a teaszobához.

A szertartás megkezdése előtt a vendégeknek kezet kell mosniuk és kiöblíteni a szájukat, ami a megtisztulást szimbolizálja. A teaszobában kandalló, vagy szénserpenyő található, ami a teavíz forralásához szükséges. Ezt mindegyik vendég megcsodálja, majd helyet foglalnak és kölcsönösen üdvözlik egymást. Ebben az első részben könnyű ételek (mint például kaiseki) kerülnek felszolgálásra.

A második rész egy szünet (nakadachi), ehhez a házigazda jellemzően a teaszobához közel lévő kertbe invitálja a vendégeket. Ennek a gongszó vet véget.

A harmadik rész (goza-iri) a szertartás fő része, melynek során a házigazda sűrű teát, azaz koicha-t  szolgál fel. Ez jelenti a teaszertartás fénypontját, koicha csak a legmagasabb minőségű matcha teákból készíthető, a tea igazi esszenciája. Az előkészítő szobából visszatérve a házigazda egy csészébe vendégenként 3 teakanálnyi matcha port tesz, és ehhez ad még egyharmad merőkanálnyi forró vizet, végül elkeveri a bambusz teakeverő ecsettel, vagy másnéven Chasen segítségével. Először meghajlás után az első vendég ihat belőle, aki papírral letörli azt a részt, ahol ivott, majd a következő vendégnek nyújtja a csészét, és így jár körbe a tea.

A japán teaszertartás negyedik részében híg teát, azaz usucha-t kapnak a vendégek. Ebben az esetben minden vendég külön teát kap, és az ujjukkal törlik le a csészét.

A szertartás a házigazda szótlan meghajlásával ér véget, majd együtt elhagyják a teaházat.